#01 Történetek az énmárkáról – A pizzafutár

Énmárka. Gyakran találkozunk vele, gyakran halljuk, mennyire fontos ennek a kialakítása, közben pedig sokszor találkozom azzal a problémával, hogy legtöbben nem tudják hogyan is alakítsák ki a saját márkájukat. Ezt valamiért amolyan misztikus, megfoghatatlan dologként kezelik. Ezért írok pár olyan blogbejegyzést, ahol saját példákon keresztül mutatom meg, mit jelent az énmárka és azt, hogy akár apróságok is döntő szerepet játszhatnak egy erős énmárka felépítésében. Bármivel is foglalkozol, könnyedén ki tudod magadnak alakítani azt az énmárkát, ami komoly versenyelőnyt jelent majd a számodra.

A katonaság után, amikor kerestem a helyem a világban, egy ideig újságíróként dolgoztam (Joy, Kiskegyed, Régi Elite magazin stb.). Mivel ezek nem napilapok, ezért az írás mellett bőven volt szabadidőm és kalandvágyam is, ezért felcsaptam pizzafutárnak. Akkor még hírből sem hallottuk az énmárka kifejezést, viszont én szerettem mindent játéknak felfogni, szerettem valami egyedi csavart belevinni a dolgokba. Ezért kitaláltam magamnak a komornyik szerepet. Beszereztem egy fehér cérnakesztyűt, munkaruhának pedig öltönyt választottam nyakkendővel (nyáron vászonnadrág, ing, nyakkendő). Autóval közlekedtem és így szállítottam ki az ételrendeléseket.

Képzeld magad elé a szituációt. Megrendeled magadnak az étteremből a pizzát. Megérkezik az ételed és amikor ajtót nyitsz, ott áll előtted a futár, talpig öltönyben, fehér kesztyűvel a kezén. Feléd fordítja a dobozt, felnyitja a fedelét és azt mondja:

  • Üdvözlöm uram/hölgyem! Meghoztam a rendelt pizzát. Jó étvágyat kívánok hozzá!

Az a hatás, amit okoztam, az a látvány, amit a döbbent vevők arcán láttam, minden pénzt megért. De nekik is, mert egyedül több borravalót kaptam, mint a másik három futár összesen. A vevők nagy része név szerint engem kért és inkább várt a kiszállításra csak, hogy én vigyem ki a megrendelést neki. Egy olyan munkát végeztem, ami valljuk be, nem egy magas presztízsű elfoglaltság. Én mégis élveztem. Az már csak hab a tortán, hogy fél évvel később az egyik rendszeres vevőm nagyon komoly állást ajánlott nekem.

De tudjátok, mi a leginkább meglepő? A többi futár testközelből látta a sikereimet, a jóval magasabb bevételemet. Mégsem követett senki, sőt szerintük ciki volt az egész. De számomra ez nem egy felvett viselkedés volt, hanem remekül illett a személyiségemhez, önazonos volt ez a szerep, ez a játék a részemről.

Hát ez az énmárka. Ha megtalálod azokat az apróságokat, amik hatékonyan megkülönböztetnek másoktól, akkor azzal már el is indultál a saját márka építésének az útján. Ne feledd, az énmárka nem pusztán egy úri huncutság, hanem egy nagyon hatékony eszköz a magasabb bevételek, a nyereségek felé.

BÓNUSZ!

Bő fél éve dolgoztam futárként, amikor az egyik megrendelő, miután jelentős borravalót adott, arra kért menjek már be hozzá pár percre. Ott aztán elmondta, hogy ő a Jaguar/Land rover márkakereskedés marketing igazgatója és új szalon nyitnak oda keresnek embereket. Arra kért, ha érdekel a lehetőség, akkor adjam be a pályázatomat. Én elmondtam, hogy bár van jogosítványom, ilyen szinten semmit nem értek az autókhoz. Azt válaszolta az nem érdekes, a szakmát meg lehet tanulni, de tetszik a munkához való viszonyom, ezért bár nem garantálhatja előre, hogy felvesznek pályázzak bátran! Pályáztam, felvettek! Nulláról indulva, egy év elteltével én lettem a legsikeresebb értékesítő.

error

Tetszett Önnek ez a bejegyzés? Kérem mondja el másoknak is!