A NAGY Ő – részlet A párválasztás titkai c. könyvből

Gyakran szembesülünk azzal, hogy milyen sokan keresik a Nagy Ő-t. De egyrészt a legtöbben nem tudják megfogalmazni, hogy ki (milyen) lenne a Nagy Ő a számukra, másrészt úgy tekintenek rá, mintha ő lenne az az egyetlen és kizárólagos személy, aki beteljesíthetné a boldogságukat.

Tapasztalataim szerint négy csoportba lehet sorolni azt, ahogyan az emberek a Nagy Ő-ről gondolkodnak.

  1. Egy részük nem tudja még, ki lesz számára a Nagy Ő. Nem fogalmazták meg maguknak hogy milyen az ideális társ, tehát valójában nem is tudják, kit keresnek, de azért több-kevesebb hittel, lelkesedéssel, türelemmel várnak arra, hogy egyszer majd betoppan az életükbe a Nagy Ő.
  1. Egy másik csoportba tartoznak azok az emberek, akik a szőke, kék szemű, magas, izmos, nagy mellű, hosszúlábú, stb. nőt vagy férfit keresik. A külsőségekben tökéleteset szeretnék megtalálni, van egy elképzelésük arról, milyen legyen a nagy Ő, de mivel tökéletes nő vagy férfi nem létezik, ezért soha nem is fogják őt megtalálni. Ők azok, akik otthagyják a barátnőjüket, ha az néhány kilót hízott, akik többet kritizálják a partnerüket, mint amennyit dicsérik, akik szilikon melleket „vesznek” ajándékba, majd utána még sincsenek megelégedve az eredménnyel. Leginkább tehát külső paraméterek alapján határozzák meg a Nagy Ő-t, mert szerintük, aki kívülről tökéletes, az belülről is az.
  1. Egy másik kategóriába tartoznak azok az emberek, akik tudják, hogy kit keresnek, meg is találják őt, de senki nem elég jó nekik. Megkapják, akit keresnek, majd egy idő után tovább állnak, mert azt gondolják, hogy mindig van valahol egy, a jelenleginél is jobb partner. A nagyon jót is elhagyják, hátha találnak egy még jobbat. Rendszerint ábrándokat kergetnek, a tökéleteset keresik, nem pedig az ideálisat, így nem ismerik fel azt az embert, aki már megfelelő partner lenne számukra. Ők általában véve is elégedetlenkedő típusú emberek, akik az élet számtalan területén a tökéleteset keresik, így hajlamosak mindenben könnyen észrevenni a rosszat, ugyanakkor nem eléggé értékelni a jót. Félnek kihagyni, elmulasztani dolgokat, ezért érzik mindig úgy, hogy valahol várja őket egy még jobb, még tökéletesebb kapcsolat.
  2. A negyedik kategóriába pedig azok az emberek tartoznak, akik tudják, hogy számukra ki a Nagy Ő és vele is élnek. A legtöbben szerencsésnek tartják őket ezért, de valójában ennek semmi köze a szerencséhez. Az esetek nagy részében tudatos döntések sorozatának az eredménye az, ha a Nagy Ő mellett élünk.

Én nem értek egyet azzal, hogy létezne az egyetlen Nagy Ő. Szerintem több is van belőlük, habár nekünk elég közülük csak egyet megtalálnunk.

Sokan (itt a fentebb leírt második és harmadik kategóriába tartozó emberekre gondolok) a Nagy Ő-ről álmodoznak, folyton keresik, kutatják, ám amikor találkoznak valakivel, aki már megfelelő (elég jó) partner lenne a számukra, akkor nem állapodnak meg mellette, mert mindig találnak a személyiségében olyan apróbb kivetnivalókat, ami miatt még jobb társat akarnak találni.

Én azt gondolom, nem szabad elengedni a nagyon jót annak reményében, hogy hátha jön majd egy még jobb. Meg kell találni azt, aki kellő mértékben hasonlít ahhoz a társhoz, akit elképzeltünk magunknak, és akinél csak olyan dolgokban kell kompromisszumot kötnünk a tulajdonságait, a személyiségét tekintve, amelyekről azt gondoljuk, hogy azokat valóban tolerálni tudjuk egy életen át.

Ezért mondom azt, hogy ne a Nagy Őt-t keressük, hanem keressünk kis Ő-ket, mert belőlük mi tudunk Nagy Ő-t csinálni. Amikor találkozunk egy olyan emberrel, aki egyébként megfelel az alapvető elvárásainknak, a legfontosabb szempontjainknak, van közös jövőképünk, elég jónak tartjuk őt ahhoz, hogy párunknak válasszuk, akkor ne habozzunk! Ha ugyanis megfelelően állunk hozzá, kellően tiszteljük, bátorítjuk őt és segítünk neki abban, hogy kibontakozzon, akkor ez az ember a mi hatásunkra még jobb lesz, „kinövi magát” és a Kis Ő-ből Nagy Ő-vé válik. Az emberek jó része, ha megfelelő bátorítást, támogatást kap, akkor sokkal többet tud kihozni magából a képességei alapján, mint amit egyébként „alapjáraton”. Azt pedig azért állítom, hogy sok Kis Ő van, és nemcsak egy Nagy Ő, mert ha a legtöbb, a párválasztásban fontos szempontot megvizsgáljuk, akkor kevés a valószínűsége annak, hogy azok csak egyetlenegy emberre, a Nagy Ő-re illenek rá.

Szóljon hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error

Tetszett Önnek ez a bejegyzés? Kérem mondja el másoknak is!